lovro.betty@vitaldiet.hu

T. Erzsébet – 50 éves

Lovro Betty lett a konzulensem, akinek nagyon örültem, mert amellett, hogy szimpatikus volt, hasonló gondokkal küzdött a saját életében. Így ahogy haladtam a programommal – az ő útmutatásai alapján-, mikor elakadtam, vagy kérdésem volt, tőle teljesen hiteles volt a válasz, mert azt éreztem, hogy ő is végigjárta ezt az utat. Mindamellett magas tárgyi tudásra tett szert, amit mindig kész volt megosztani velem. Terveztünk, számoltunk, informált, beosztottuk az időt, mikor mit egyek.

Kimondhatatlanul boldog vagyok és hálás Bettynek hogy ilyen kitartóan mellettem állt végig ezen az úton. És még nincs vége.

Köszönöm! 


N. Zsóka – 73 éves

Nem dagad és nem vizes a lábam, könnyebben járok fel a lépcsőn. Az ízületeim nem fájnak, így jobban tudok tornázni, sétálni, szoba biciklizni. Abba maradt a haj hullásom. Úgy veszem észre, hogy a látásom is javult A vérnyomás csökkentőnek csak a felét kell szednem.

A célokat, amit Bettyvel még az elején kitűztünk mind elértem, de még többet is. Nem dagad és nem vizes a lábam, könnyebben járok fel a lépcsőn. 

Az ízületeim nem fájnak, így jobban tudok tornázni, sétálni, szoba biciklizni. Abba maradt a haj hullásom. Úgy veszem észre, hogy a látásom is javult (ezt nem az olvasó szemüvegemmel írom) A vérnyomás csökkentőnek csak a felét kell szednem.


M. Zsolt – 42 éves építési vállalkozó

Helló Betty! Azért kezdtem el a programot, mert pocakos voltam, és hiába jártam már 2 éve konditerembe, meg hiába futottam heti 3×1 órát, megizmosodtam ugyan, de a pocakom nem ment le.

Nagyon jól érzem magam, imádok így élni.

Nagyon, nagyon köszönöm a konzulensemnek, Betty-nek a kitartó munkát, a türelmes hozzáállást, és ezt a fantasztikus tudást amit átadott nekem.

Köszönöm, nagyon hálás vagyok.

Az Isten áldjon meg Betty, az Isten áldjon meg.

Köszönöm, köszönöm, köszönöm.


M. Barna – 28 éves programozó

Nagyon köszönöm a munkádat és azt az odaadásodat, ahogy végig dolgoztál velem! 

Nagyon hálás vagyok! 🙂 Azt kihagytam, hogy a munka terén is jelentős javulás következett be. Mivel nincsen lázam, van étvágyam és jobban felszívódnak a kaják (amik mellesleg egészségesek is), sokkal jobban vagyok fizikálisan és a munka is olajozottan megy. Az elmúlt két hétben akkora munkamennyiséget végeztem el, mint az azt megelőző 2 hónapban. A cég minden statisztikája megy fölfelé. 🙂


B. Éva – 35 éves vezető beosztású

Kedves Betty!!! Nagyon szépen szeretném meg köszönni mind azt, amit értem tettél, együtt megküzdöttünk azzal, amiben én az elején nem hittem, hogy mind azt, amit az elején elmondtál képes leszek rá, hogy azok nélkül éljem az életem. De Te hittél bennem és a sok kedves szó és a találkozások, azok mindig adtak erőt ahhoz, hogy tudjam csinálni. 

Azt teszem amire tanítottál, és remélem még fogunk találkozni és meg több mindenre meg tanítasz, hogy elérjem a kitűzött célomat! Nem nagyon tudok ennél többet leírni csak azt, hogy KÖSZÖNÖM! Köszönöm szépen 🙂


H.Gábor – 44 éves vállalkozó

A túlsúly bizonyos fokig rabságban tart. Engem már jóval kevésbé. Nagyjából az út felénél járok, és ez egy jól kikövezett út, egyszerű út, amin Betty támogatása mindig segített rajta maradni. A konzultációk után mindig jobb kedvvel és magabiztosabban távoztam, mint ahogy érkeztem.


L. Ákos – 40 éves mérnök

Szia Betty! Először is megköszönöm, hogy segítettél életmódom kisfokú megváltoztatásában. Sajnos, arra kis hatásod van, mit tegyek és mit ne tegyek a munkámmal kapcsolatban, az ugyanis az egyik hobbim, szeretem csinálni, és ha már csinálok valamit azt igyekszem mindig jól csinálni. Így aztán kissé kihasználom a szervezetemet. Ehhez, egyre inkább kerestem azokat az ellensúlyokat, melyet felhasználhatok a szervezetemmel való békés együttélést javítja és egyensúly felé kormányoz.

Hosszú évek alatt alapos és kitartó munkával már elértem a 85 kg-ot. A pocakom kissé zavarni kezdett. Így első lépésben a 80 kg elérését és megtartását tűztem ki fő célomnak. Másrészt a kicsit kiszipolyozott szervezetem számára némi kárpótlásként idejét éreztem annak, hogy adjak a testemnek valamit, ne csak szívjam erejét nap, mint nap. Mérnökként számító vagyok, eltökélt és logikus. Ezt biztos te is megtapasztaltad.

Viszont a napi rutinomat az étkezésekkel 80%-ban átalakítottad. Segítségeddel legyőztem magam

Így elviselhető a fegyelem, néha engedek a nem olyan erős és kitartó családnak és csatlakozom hozzájuk némi nem oly egészséges fogásra.

Így simán elviselhető, mi több? Az elmúlt időszakban a következő változások jelentkeztem a viselkedésemben.

  • energikusan indulnak a munkanapjaim (is)
  • tudatosabban választom meg hova megyek élelmiszerért, és ott is mely polcokat keresem, nézem meg, egyszerűbb elkerülni, mint elsétálni a vonzó termékeket tartalmazó polcok mellett
  • olyan változásokat érzek, mintha kissé könyebben viselném a napi stresszhelyzeteket, egyre többször fordul elő, hogy nem húzom fel magam olyan dolgokon, amin nem is olyan rég már rég robbantottam volna, vagy legalább is kevésbe pöccenek be
  • a könnyebb vacsorák, vagy “vacsorák” után kiegyensúlyozottabbak az éjszakák, bár alvásra eddig sem volt panaszok

“Röviden” így foglalnám össze a közel három hónap eseményeit.

Annyit mondanék, hogy köszönöm. Aranyos voltál, és megértő. Remélem azért a kitartásommal és eltökéltségemmel meglepetést okoztam.


Éva sikere

Ma van a 11. napja, hogy belevágtam a programba. Miért kezdtem el? Mert bő 1,5 éve IR diagnózisom lett. Az orvosom azt mondta, hogy változtatni kell, mert ez a 2-es típusú cukorbetegség előszobája. Javaslat: fogyás, semmi lisztes dolog, rizs, cukor és gyümölcs, mert abban is sok a fruktóz. Kerestem a megoldást, tettem is érte, de eredmény helyett csak stagnálás volt, pedig még a napi elfogyasztott kalóriát és szénhidrátot is mértem és vezettem. A végén már nem is élelmiszert, hanem számokat láttam. Miért mesélem ezt el? Mert Aurélia (Reichardt) által rátaláltam a csoportra. Nekem az ő pozitív és gyors változása (főleg az én 1,5 évemet figyelembe véve) adta a garanciát és a lökést az új kezdethez. Mi történt 10 nap alatt? Jobb a közérzetem, stabilizálódott már 3. napja a vérnyomásom, és a vércukrom is úgy jó, hogy mellette fogyaszthatok gyümölcsöt!

Szép az élet!!

Kedves Betty köszönöm!


Aurelia sikere

Amikor Betty felhívott, két dolgot kérdeztem tőle: kell-e bármilyen étvágycsökkentő tablettát szednem, kell-e bármilyen porból készült ételhelyettesítőt ennem?

Mivel mindkettőre nemleges választ kaptam, hajlandó voltam vele leülni személyesen egy 2 órás beszélgetésre, ahol Betty sok dolgot megkérdezett, hiszen ő mindenkinek személyre szabja a diétáját. Még arra is kiterjedt a figyelme, hogy ha belevágok, kb. egy hónap múlva menjek el majd kardiológushoz, mert lehet, hogy csökkenteni kell majd a vérnyomásgyógyszeremet.

Elmondta, mit kínál, és ehhez nekem mit kell tennem.

Kemény kihívásnak tűnt számomra, hiszen kellően ételhedonista voltam ahhoz, hogy meg sem fordult előtte a fejemben, hogy változtassak az életmódomon. Ha egy héttel előtte valaki azt mondja, fogyózni fogok, kinevetem. Pedig akkor én már 100 kiló felett voltam. Bevallom, az én életem nem a fogyókúrákról szólt. Egyszer voltam egy léböjtkúrán, máskor nem-vacsorázással ledobtam egy tízest, de ezek után mindig jóval több vissza is jött seperc alatt. Ennyi volt. Mivel mindig mindenki elfogadott olyannak, amilyen vagyok, mindig beértem azzal, hogy ott a belső kisugárzásom, ami sok mindent pótol. Komoly egészségügyi problémám sem jelentkezett, amitől kellően megijedtem volna. Szóval rám nem igaz ebben az esetben, hogy eldöntöttem fejben a fogyózást, és erre az univerzum mindenféle segítséget küld hozzá. Nem! Nekem először jött a segítő, és csak utána döntöttem.

Az első találkozásról úgy álltam fel, hogy kérek 24 óra gondolkodási időt, hogy eldöntsem, képesnek érzem-e magamat azokra, amiket Betty kért.

Miért döntöttem amellett, hogy belevágok? Elárulom.

Ehhez van köze a hivatásom egyik szegmensének, a szeretetnyelveknek. Tudom, hogy nekem az ötből kettő szinte egyformán domináns. A minőségi idő és az ajándékozás.

Én pedig akkor azt éreztem, hogy ez a lehetőség számomra egy hatalmas ajándék: hogy jön valaki az életembe, aki azt ajánlja, hogy 12 hétig személyre szabott diétát javasol, hetente konzultál velem, azonkívül 0-24-ben felhívhatom, bármilyen kérdésem van, és közben folyamatosan felvértez olyan tudásanyaggal, hogy amikor majd elengedi a kezemet, akkor már magamtól tudni fogom, hogyan működik jól a testem.

Betty kedves, szeretetteljes, cseppet sem erőszakos, természete nagyon megnyerő volt. A hangja pedig nagyon kellemes. Ez számomra nagyon fontos. Őrültség lett volna egy ekkora ajándékot, ekkora lehetőséget elszalasztani.

Tehát február 6-án belekezdtem.

Nem mondom, hogy nem volt furcsa a kenyér, krumpli, rizs, tészta, cukor, méz, sütik, csokik, kekszek nélküli élet, de éreztem, hogy abszolút nem kell éheznem, finomakat eszem, és ez nagy erőt adott. Emlékszem, ha valami nem ízlett, Betty máris mondta, hogy milyen más formában tudom bevinni a szervezetembe, vagy hogy mivel tudom helyettesíteni, hátha az ízleni fog. Imádtam, hogy soha nem kellett kalóriát számolnom, adagokat méricskélnem. Én azt nagyon macerásnak találtam volna. Aztán, mivel szépen beindult a fogyás, micsoda öröm volt félidőben, amikor bejöhettek a hüvelyesek, a főzelékek. Régen el nem tudtam volna azokat lisztes rántás, illetve kenyér nélkül képzelni. Rá kellett jönnöm, hogy mennyei ízük van önmagukkal sűrítve, kenyér nélkül.

Tehát a lényeg: Betty diétájánál soha nem kellett éheznem. Kifejezetten elv nála, hogy ne sóvárogjon az ügyfél.

És miért 3 hónap? Mert én pl. a 2. hónap végétől éreztem, hogy ez nem diéta, hanem valóban életmódváltás. Onnét voltam biztos benne, hogy én később sem akarom kenyérrel enni a szalonnás rántottámat, a főzelékeket.

Nagyon szerettem a heti konzultációkat, mert mindig átbeszéltük az előző hetet, terveztük a jövőt. És Betty rengeteget dicsért, velem örült minden örömnek. Pont úgy, mint egy nagyon jó coach. A táplálkozástudományi tudását folyamatosan megosztotta velem. Pedig nagyon sok, amit tud. És én nagyon sokat kaptam. A fogyás mellett olyan plusz hozadékok is voltak, hogy jelentősen megjavult mind időben, mind minőségben az alvásom. Nem fájnak a nagylábujjaim, mert már nem akar a köröm a húsomba nőni a lábaimra nehezedő nagy felesleg cipelésétől. És bizony eljött az a pillanat is, amikor kardiológusi engedéllyel elhagyhattam az egyik vérnyomásgyógyszeremet, hiszen lényegesen alacsonyabb lett a vérnyomásom. Úgy érzem, még az időzítés is szuper volt, mert az 5. hét után jött el a karantén ideje, és nekem ez a táplálkozásra figyelés keretet adott az életnek, rendszert vitt bele. Fel sem merült, hogy emiatt abbahagyjam. Aztán Betty volt az is, aki rávett az oxigéndús szabad levegőn történő sétákra. Ma már szenvedély lett ez is. Szerencsére itt az agglomerációban erre ebben a mostani helyzetben is módom van. Módunk, mert drága férjem ebben is jó társam.

Most pedig az ünneplés ideje van. Mert büszkén mondhatom, a 12 hét alatt nem csábultam el egyetlen kocka csokira, szelet sütire, egyetlen szem sült krumplira, egy korty kólára sem, pedig bőven volt kísértés.

És ha elmúlik a négy napos ünneplés, akkor folytatom tovább. Mert még bőven van mit leadnom, de tudom, hogy az is sikerülni fog. Köszönöm ezt a 11.2 kg mínuszt, drága Bettym!

És köszönöm, hogy közben köztünk elindult egy barátság! Úgyhogy, mi nem engedjük el egymás kezét.

Köszönöm, hogy Neked sikerült velem az, ami 26 év óta senkinek!


+